Publikációk‹ vissza

A költségvetési csalások miatt folyamatban lévő büntetőeljárások jelentős részében adóellenőrök tették meg a feljelentést, mert vagy a jogkövetési vizsgálatok során, vagy az adóellenőrzések során tapasztaltak olyan adózói magatartást, mely büntetőjogi értelemben is értékelendő.

A legtöbb ellenőrzés az áfa adónemet érinti, leggyakrabban a költségvetési csalás is áfa vonatkozásában követik el, melynek számos formája ismert. A legtöbb esetben a levonható áfa igazolására szolgáló számla fiktivítása miatt kerül az adózó nehéz helyzetbe, hiszen az áfa mint adóhiány, illetve a jelentős - akár 200 %-os - adóbírság megfizetésére kötelezésén túl, a büntetőjogi következményekkel is számolnia kell.

A fiktív számlák miatt indul a költségvetési csalások jelentős száma, ugyanakkor jelentős a foglalkoztatással összefüggő költségvetési csalások száma is, ezek jellemzően vagyonvédelmi, illetve takarítással foglalkozó cégek esetén merül fel. Ezek jellemzője az, hogy nem a valós foglalkoztatást végző cégekhez vannak a munkavállalók bejelentve, hanem strómanok által vezetett bukó cégeknél, akik akár még bevallást is benyújtanak, azonban adófizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

Az adóhatóság éppen azokra a számlázási láncolatban résztvevő cégekre figyel fel, melyek vagy az adóbevallási vagy adófizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, annak ellenére, hogy az online számlarendszer adatai alapján jelentős értékű számlát állítanak ki. Az ilyen társaságok esetén elrendelt jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés (NAV vizsgálat) során a bankszámla adatok beszerzését követően megállapítják a revizorok, hogy a számlák ellenértéke átutalásra került, de azt még aznap vagy az átutalást követő napokban készpénzben felvették.  

Azt fontos hozzátenni, hogy az adóellenőrzés nem nyomozás, az adóellenőrök nem végeznek lehallgatást, házkutatást, ezek olyan nyomozati cselekmények, melyeket csak és kizárólag a nyomozóhatóságok végezhetnek, költségvetési csalás esetén a NAV Bűnügyi Főigazgatósága. A nyomozóhatóságok nem veszik át az adóellenőrzés során tett megállapításokat, de azokat a nyomozás során felhasználják. A nyomozóhatóságnak önálló "tényállástisztázási" kötelezettsége van, a nyomozás során más szabályok érvényesülnek a bizonyítás vonatkozásában, mint egy NAV ellenőrzés során.

Az adóellenőrzés és a költségvetési csalás még egy vonatkozásban kapcsolódik össze. A költségvetési csalás miatt indított büntetőeljárások célja a költségvetés védelme, azaz amennyiben vagyoni hátrány éri a költségvetést azt mindenféleképpen reparálni kell, amely a büntetőeljárás során vagyon foglalás, zár alá vétel formájában testesül meg. A büntetőeljárással egyidejűleg végzett adóellenőrzések esetén pedig a megállapított kötelezettségek végrehajtására is sor kerülhet, mely akár azt is jelentheti, hogy a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány kétszeresen kerül behajtásra vagy foglalásra.

Erre az esetre is van megoldásunk! Amennyiben érintett költségvetési csalás miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban vagy jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés van folyamatban, mielőbb vegye fel velünk a kapcsolatot!