Publikációk‹ vissza

A bevallási határidő közeledtével - egyéni vállalkozók február 25., magánszemélyek május 20. - érdemes áttekinteni az adóellenőrzés mibenlétét, hiszen a visszaigényelhető adót tartalmazó bevallások nagy számban kerülnek ellenőrzés céljából kiválasztásra.

Értesítés, idézés

Az ellenőrzés a jogszabályban foglaltak szerint az értesítés kézbesítésével kezdődik. Ez az adóhatóság számára különösen problematikus lehet, hiszen ha az értesítést minden esetben postai úton kézbesítené, kicsúszna a kiutalásra nyitva álló - az adóhatóság számára rövid, az adózók számára néha túlságosan is hosszú - határidőből. Mindezek miatt elsősorban telefonon veszik fel a kapcsolatot az ellenőrzésre kiválasztott adóalannyal. A telefonon, illetve értesítésben rögzített időpontban megjelenő adózónak a revízió egy un. megbízólevelet ad át.

A megbízólevél

Tekinthetjük felhatalmazásnak is, mely meghatározza, hogy név szerint kik a revizorok, milyen típusú ellenőrzést végeznek, mely adónem és mely időszak vonatkozásában.

A megbízólevél aláírásához egy jogilag különösen jelentős tény kapcsolódik, az ellenőrzési határidő a megbízólevél aláírásával kezdődik.

Az ellenőrzési határidő

A visszaigényelhető adónak a kiutalás előtti ellenőrzése, különösen sajátos az ellenőrzési határidő szempontjából. Ugyanis a jogszabály kimondja, hogy a kiutalást megelőző ellenőrzést, a kiutalásra nyitva álló határidőn belül kell lefolytatni. A kiutalásra nyitva álló határidőt - magánszemélyek esetében személyi jövedelemadó és járulék vonatkozásában - a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belüli időtartamban határozza meg a törvény, azonban a legkorábbi időpont is megállapításra kerül, mégpedig március 1.-től lehet a kiutalást teljesíteni. Mindez azt jelenti, ha az elsők között akarjuk az adónkat visszakapni, akkor a bevallást január végén kell benyújtanunk az adóhatósághoz.

Ellenőrzés

Az adóhatóság először is megvizsgálja, hogy az adózó minden jövedelmét szerepeltette-e a bevallásban. Könnyen előfordul, ha valaki az év során több helyről is kap jövedelmet és megfeledkezik valamelyikről, főleg ha a kifizető is elmulasztja határidőben megküldeni az igazolást. Előfordul ugyanakkor az is, hogy adózó munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizető hely, így a táppénzt nem a munkáltató, hanem az egészségbiztosítási pénztár folyósítja, melyet szintén be kell vallani, az egészségpénztár igazolása alapján.

Vizsgálat tárgyát képezi továbbá az is, hogy megfelelő jogcímen kerül e bevallásra a jövedelem. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy a megfelelő sorba kell írni a jövedelmeket, hiszen a különböző jogcímekhez különböző joghatások fűződhetnek. Például az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben 10 százalék költséghányad elszámolására van lehetőség, ugyanakkor ez nem igaz a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre és az egyéb jövedelmekre. Ezt követően történik meg az összevont adóalap adójának meghatározása, pontosabban ennek ellenőrzése. Ebben a körben az adójóváírás pontos megállapításának fontos szerepe van, hiszen a számított adót csökkenti. Alapesetben, amikor az adózó kizárólag egy munkáltatótól kapja a jövedelmét, a jövedelemigazolás tartalmazhatja az adójóváírás mértékét. Ugyancsak fontos az adóterhet nem viselő járandóságok adójának pontos meghatározása és levonása. Ezt követően jutunk el minden adóellenőrzés legizgalmasabb pontjához az adókedvezmények ellenőrzéséhez. Az adókedvezmények viszonylag széles körével utoljára a 2006-os bevallásban találkozhattunk, azonban több esetben pl. lakáscélú hiteltörlesztések adókedvezménye több évig elhúzódik a kivezetése. Az adókedvezményekért azonban „meg kell küzdeni", hiszen az igénybevételük feltételhez kötött, sűrűn kell a bevallás kitöltési útmutatóját lapozgatni, valamint még számológép segítségére is szükségünk lehet.

Köztartozás visszatartása

Ha túljutott a revízió az adókedvezményeken és mindent rendben talált, akkor még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy az általunk visszaigényelt adót maradéktalanul kézhez kapjuk. Ugyanis az adóhatóság az általa nyilvántartott adótartozás és az adók módjára behajtandó tartozások ( diákhitel tartozás) vonatkozásában gyakorolhatja a visszatartás jogát. Ez azt jelenti, hogy a fennálló tartozásunkkal csökkentik a kiutalható adót, vagy adott esetben teljes egészében visszatartják a kiutalható adót.

Jegyzőkönyv

Az ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvbe foglalják. Tulajdonképpen a bevallás szöveges és táblázatos levezetése, különös tekintettel azokra a sorokra melyek vonatkozásában az ellenőrzés eltérést állapított meg. A jegyzőkönyv átadásával fejeződik be az ellenőrzés. Ezt követően kezdődik a hatósági eljárás melyben az esetleges jogkövetkezmények megállapítására is sor kerülhet. A jegyzőkönyv átadását követő 15 napon belül lehetőség van észrevétel benyújtására, amennyiben nem értünk egyet az abban foglaltakkal.

A kiutalás

Amennyiben a visszaigényelhető adóelőleg kiutalásra kerülhet, abban az esetben a revízió úgy intézkedik a kiutalásról, hogy a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül kiutalásra kerüljön.

Dr. M. Tóth Zoltán ügyvéd, adójogász