Publikációk‹ vissza

Az utóbbi hetek híre volt, hogy egy meghatározott körhöz köthető cégnél "házkutatást" tartott a NAV.

Elsődlegesen ezzel kapcsolatban azt kell tisztázni, hogy a házkutatás Be. kompatibilis elnevezése kutatás.

A kutatás a büntetőeljárás egyik olyan eljárási cselekménye, melynek célja az elkövető elfogása, bűncselekmény nyomainak, bizonyítási eszközök felderítése (költségvetési csalás esetén jellemzően könyvelési iratok) lefoglalása, vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása, illetve (szintén költségvetési csalás esetén) információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálása. Látható, hogy különös jelentősége van a kutatásnak akkor, amikor a nyomozás még kezdeti stádiumban van, lényegében még tart a felderítés.

Rendkívül érzékeny terület ez, hiszen sok esetben még gyanúsított sincs, mégis megjelenik hajnalban a nyomozóhatóság valakinek a lakásában, vagy egy társaság székhelyén, éppen ezért a kutatást bíróság, ügyészség vagy a nyomozóhatóság rendeli el.

Az eljárás alanyát kényszerintézkedéssel érintett személynek tekintjük, akinek panaszjoga van. A kutatás az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az érintett érdekeinek védelmére az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a kutatást végrehajtani.

A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell.

Ha a kutatás meghatározott személy, bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó megtalálására irányul, akkor fel kell szólítani az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa megbízott személyt, hogy a keresett tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy hollétét fedje fel, illetve a keresett elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítése esetén a kutatás csak akkor folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó is fellelhető.

A fenti eljárással szemben a NAV, mint adóhatóság nem végezhet házkutatást, szigorúan szabályozott az is, hogy egy magánszemély esetében mikor léphet be egyáltalán másnak a lakóhelyére. A vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy lakásában az adóhatóság akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

Az NAV-nak ellenőrzés keretében azonban lehetősége van szemlét tartani, pl ingatlan vonatkozásában. A szemletárgy birtokosát   - ha az a szemle eredményességét nem veszélyezteti - a szemléről előzetesen értesíteni kell.  A szemletárgy birtokosának távolléte - ha jelenléte nem szükségszerű - nem akadálya a szemle megtartásának.

A szemle lefolytatása: A szemle megtartása során - az ismert tulajdonos értesítésével egyidejűleg - a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az adózót a szemle helyszínére beengedje. A szemle során az adóhatóság eljáró tagja jogosult különösen

a) a szemlével érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,

b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,

c) felvilágosítást kérni, illetve

d) mintát venni.

A fentiek alapján láthatjuk, hogy amíg a "házkutatás" a büntetőeljárás keretében egy nyomozóhatóság által foganatosított eljárási cselekmény, addig a szemle az adóhatóság által alkamazott eljárási cselekmény, mely az adóellenőrzés során a tényállás tisztázását szolgálja.