Publikációk‹ vissza

A bűnszervezet - büntetőjogi értelemben - a következő fogalom meghatározással bír: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Ezek a fogalmi elemek azok, melyeket az elkövető tudatának át kell fognia ahhoz, hogy esetében a bűnszervezeti elkövetés megállapítható legyen, azaz a terheltnek tudnia kell, hogy azt a bűncselekményt, aminek az elkövetője, bűnszervezetben valósítják meg.

Költségvetési csalás elkövetése esetén számos szereplő kerülhet a NAV célkeresztjébe, hiszen például egy céghálózat működtetéséhez kellenek ügyvezetők, adminisztratív feladatot ellátok (szándékosan nem könyvelőt írok), "pénzszállítók" , így könnyen összejöhet a bűnszervezethez szükséges minimum három fő, ezen létszám hiányában a bűnszövetség megállapítására van lehetőség.

Konspiratív működés olyan összehangolt működésének feleltethető meg, amely a külvilág elől rejtve valósul meg.

Legfontosabb tagja a bűnszervezetnek, az akié a szervezői, koordináló, irányító szerepe, nélküle  nem valósulhat meg olyan alá-fölé rendeltséget jelentő (hierarchikus) személyi kapcsolat, amely megalapozhatná a bűnszervezet megállapítását.

A hosszabb időre szervezettség megállapítható már a pár hónapja működő, nem alkalomszerűen, nem limitált időben elkövetett bűncselekmények esetében is.

Amennyiben a fenti jogszabályi (tárgyi) feltételek megállapíthatók, illetve a elkövető tudata ezeket átfogja (alanyi oldal), akkor a költségvetési csalás elkövetése miatti büntetést, bűnszervezetben elkövetőkkel szemben kell kiszabni. 

Ennek következménye sokrétű:

Egyrészt, a büntetési tétel a duplájára emelkedik, de nem haladhatja meg a 25 évet.

Másrészről, amennyiben a bíróság szabadságvesztés büntetést szab ki, abban az esetben a büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére nem kerülhet sor, továbbá a  feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből ki van zárva.

A bűnszervezeti elkövetés kihatással van a vagyonelkobzásra illetve a nyomozás során az azt biztosító intézkedésekre is.

Bűnszervezet esetében ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [396. § (4)-(5) bekezdés] elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.

A fentiek alapján látható, hogy amennyiben valakit bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítanak meg, annak elemi érdeke az, hogy a bűnszervezeti megjelölés (minősítés) a gyanúsítás szövegéből kikerüljön.

Irodám rendelkezik a szükséges tapasztalattal költségvetési csalás miatt folytatott nyomozás során történő védői feladatok ellátása során, amennyiben szüksége van ilyen területen eljáró ügyvédre, akkor keressen bizalommal.