Publikációk‹ vissza

Nem mindegy, hogy adóellenőrzés vagy jogkövetési vizsgálat "áldozatává válik" az ember. Jogkövetési vizsgálat esetén lehetőség van a bevallás pótlására, illetve önellenőrzés benyújtására, adóellenőrzés esetén ezek a lehetőségek már nem illetik meg az adózót. Adóellenőrzés esetén a adóhiány és az adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék megfizetésétől, csak a jogorvoslati eljárás jelenthet megoldást.

Az ügyfelek amikor megkeresnek nem tesznek különbséget adóellenőrzés és jogkövetési vizsgálat között. Ezért amikor azt hallom, hogy adóellenőrzést rendeltek el, első kérésem az, hogy nézzék meg a megbízólevelet, hogy az mit tartalmaz. Sokan már itt elakadnak, hiszen a könyvelő nem feltétlenül küldi meg az iratokat, csak szóban tájékoztatja az ügyfelét.

Az adóellenőrzés a hatályos jogszabály szerint az előzetes értesítés, ennek hiányában megbízólevél kézbesítésével kezdődik. A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzés tipusát, amely lehet adóellenőrzés vagy jogkövetési vizsgálat, de ezen kívül azt a különösen fontos információt is tartalmazza, hogy melyik időszak és adónem került vizsgálat alá. Az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésekor vizsgálati programot is küld, mely tartalmazza - nagy vonalakban -, hogy az adóellenőrnek, mely adókötelezettségeket kell ellenőrzés alá vonni.

Tekintettel arra, hogy mind az adóellenőrzés, mind pedig a jogkövetési vizsgálat "iratellenőrzés" az első ellenőrzési cselekmény az adóhatóság részéről az, hogy a vizsgált időszak iratanyagának megküldését kéri az adózótól.  Minderre meglehetősen szűk, 3 munkanapos határidőt ad a jogszabály, ezáltal az adóhatóság biztosítani, azonban nincs elzárva attól a lehetőségtől az adózó, hogy határidő hosszabbítást kérjen.

Nagyon fontos - különösen jogkövetési vizsgálat esetén -, hogy az adóhatósg által kért iratokat rendelkezésre bocsássuk. Jogkövetési vizsgálatból könnyen adóellenőrzés lehet, ha az iratok hiánya miatt nem tud az adóhatóság vizsgálatot folytatani. Adóellenőrzése esetén pedig az együttműködési kötelezettség megszegése könnyen bírságoláshoz vezethet, illetve alapot ad az adóellenőzési határidő meghosszabbítására. 

Az iratanyag birtokában, illetve az ellenőrzési cselekményeket követően van abban a helyzetben az adóellenőr, hogy jegyzőkönyvben rögzítse a megállapításait. A jegyzőkönyv a jogkövetési vizsgálat esetén jellemzően az eljárás záró irata is, ugyanakkor adóellenőrzés esetén a jegyzőkönyv átvételével az adóellenőrzés lezárul, azonban a hatóság eljárás pedig megindul, azaz határozatot (döntést) hoz az adóhatóság, a jegyzőkönyvben foglaltak alapján (realizálja a jegyzőkönyvi megállapításokat).

Mind az adóellenőrzés, mind a jogkövetési vizsgálat esetén lehetőség van a jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben észrevétellel élni, azaz vitatni az jegyzőkönyvi megállapításokat. Az észrevétel az egyetlen illetékmentes jogorvoslati lehetőség, azonban ennél is fontosabb az, hogy az észrevétel az utolsó pontja az adóigazgatási eljárásnak, amikor az adózó bizonyítékokat csatolhat be álláspontja alátámasztása érdekében.  

A jogkövetési vizsgálatot csak akkor követi határozathozatal, amenniyben az adóhatóság mulasztási bírságot kíván kiszabni. Az adóellenőrzés során hozott jegyzőkönyvet követően minden esetben határozat határozatot hoz az adóhatóság, mellyel lezárul az elsőfokú adóhatósági eljárás.