Publikációk‹ vissza

Az adóhatóság által végzett áfa ellenőrzéseknek két nagy csoportja van: a kiutalás előtti áfa ellenőrzés és az utólagos áfa ellenőrzés. Ezen ellenőrzési fajták alapvető különbsége, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés során a visszaigényelt (átvezeti kért) áfa ellenőrzése zajlik, míg az utólagos ellenőrzés során a már korábban kiutalt illetve a levonásba helyezett számlák áfa tartalma az ellenőrzés célpontja. A vizsgálat azonban mindkét típus esetén - az ellenőrzési határidőn kívül - azonos szabályok alapján zajlik. Ezen szabályok áttekintése révén kerül bemutatásra az, hogyan is zajlik a gyakorlatban az áfa ellenőrzés.

Az adóellenőrzésre történő kiválasztás

Az adóhatóság által használt kiválasztó programok nagy találati aránnyal választják ki azon bevallásokat, melyek vonatkozásban megállapítás várható. A legutolsó statisztika szerint (2016. június) a kiutalás előtti áfa ellenőrzések 80% (!) megállapítással zárult, tehát ezen esetekben jogosulatlan visszaigénylés került megállapításra és a kiutalási kérelmet elutasították, jelentős összegű bírság kiszabása mellett.
Az ellenőrzés alá vont vállalkozások jellemzően azok, amelyek jelentős közösségen belüli tevékenységet végeznek, szállítmányozók, fuvarozók, illetve mindenki, aki az unión belül kereskedik, vagy végez bármilyen olyan tevékenységet, melyhez belföldi beszerzések, illetve annak levonható adója tartozik. Ezen kívül érintettek az adócsalással leginkább fertőzött területek, mint gabona- étolaj-, húskereskedelem, illetve minden ömlesztett módon szállítható termék kereskedelme. Kiemelt terület továbbá a nagy élőmunka erő igényes tevékenységek is, mint őrzés-védelem, takarítás. A visszaigényelt áfa nagysága miatt is az áfa ellenőrzés kereszttüzébe kerülhet egy vállalkozás.

Az ellenőrzés megkezdése

Az adóellenőrzés a megbízólevél átvételével kezdődik, mely az utóbbi időszakban kivétel nélkül elektronikus úton kerül kézbesítésre. Amennyiben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés került elrendelésre (ideértve a pénzösszeg kiutalás előtti ellenőrzéseket is) a megbízólevél átvételével beáll az önellenőrzési tilalom. Amennyiben csak egyes adókötelezettségek ellenőrzésére kerül sor, abban az esetben lehetőségünk van önellenőrzés benyújtására is. A megbízólevél átvételének jelentősége, hogy ezzel a nappal indul az ellenőrzési határidő.

Az ellenőrzési határidő

Az adóellenőrzés határideje alapesetben 30 nap (pl: egyes adókötelezettségek ellenőrzése) , bevallások utólagos vizsgálata esetén 90 nap, mely határidők meghosszabbíthatóak, de például a kapcsolódó vizsgálat időtartama ezen határidőkbe nem számít bele.
Sajátos szabályai vannak a kiutalás előtti ellenőrzésnek, ilyen esetben a nav ellenőrzés időtartama megegyezik a kiutalás határidejével (áfa esetében - főszabály szerint - 75 nap, egyébként kifizetettség esetén értékhatártól függően 45, vagy 30 nap). Természetesen a jogszabály lehetőséget ad arra az adóhatóságnak, hogy a kiutalás előtti ellenőrzések különösen rövid határidejét, irreálisan hosszú időre elhúzza (akár évekre), mégpedig a kapcsolódó vizsgálatok, illetve külföldi adóhatóságok megkeresése által. A jogalkotó ugyanakkor jogorvoslati lehetőséget is biztosított arra, ha indokolatlanul elhúzódik az ellenőrzés, ez pedig a kifogás benyújtásának lehetősége. A jogalkotó továbbá lehetőséget biztosított arra is, hogy a folyamatban lévő adóellenőrzés során az ellenőrzés befejezését megelőzően a nem vitatott tételek kiutalást elrendelje (részösszeg kiutalása) az adóhatóság.

Az ellenőrzés lefolytatása

Az adóellenőrzések - különösen igaz ez az általános forgalmi adó ellenőrzésekre - irat ellenőrzésnek nevezhető, hiszen az ellenőrzés alá vont időszak bevallásának alapjául szolgáló iratokat vizsgálja a Nav. A vizsgálat célpontjában a számla áll, mely alapdokumentuma az áfa ellenőrzéseknek, gyakorlatilag az ellenőrzés a számla alaki szabályosságát és tartalmi hitelességét igyekszik megcáfolni. Amennyiben ez sikerrel jár, akkor kerül sor adókülönbözet megállapítására, mely az áfa visszaigénylés elutasításával jár együtt.

A számla tartalmi hitelességének vizsgálata a fiktív számlák kiszűrését szolgálja. Ennek érdekében a számla kiállítását megelőzően keletkező, a számla kiállítását alátámasztó iratok és bizonyítékok vizsgálatára kerül sor. Ennek során a gazdasági esemény létrejöttétől (kapcsolatfelvétel ideje, módja, helye a számlakibocsátóval, továbbá a megrendelés ) a teljesítésen át ( a felek közötti kommunikáció a teljesítés során, alvállalkozók, beszállítók, fuvarozók igénybevétele) egészen az ellenérték kifizetéséig (készpénz esetén a bevételi és kifizetési bizonylatok, pénzkezelési szabályzatok áttekintés) tart az iratanyag vizsgálata, továbbá nyilatkoztatják a feleket, kapcsolódó vizsgálatot végeznek a partnereknél. Az ellenőrzés során gyakorlatilag bármilyen bizonyíték felhasználható, erre vonatkozóan nem tartalmaz korlátozást a jogszabály. Szükség esetén akár szakértő kirendelésére is sor kerülhet.

Az ellenőrzés befejezése

Az áfa ellenőrzés, mint bármely adónem ellenőrzése a jegyzőkönyv kiadásával zárul le. Az adóhatóságot terheli az adóellenőrzés során a tényállás tisztázási kötelezettség, melyről a jegyzőkönyvben ad számot. A jegyzőkönyv részletesen tartalmazza a megállapított tényállást, illetve az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, melyeket a jegyzőkönyv mellékleteként csatolni is kell. Amennyiben az adóellenőrzés megállapítást tesz, akkor adókülönbözetet, jogosulatlan visszaigénylést, illetve adóhiányt állapít meg. Ebben az esetben indítványt tesz (jogszabályhelyek felsorolásával) adóbírság és mulasztási bírság kiszabására. A jegyzőkönyvi záradék tájékoztat arról, hogy az adózót a jegyzőkönyvvel szemben észrevételezési jog illeti meg, továbbá rendelkezik arról, hogy a jegyzőkönyv átvételével/kipostázásával megindul a hatósági eljárás.

A határozat meghozatala

A határozat meghozatalára a hatósági eljárásban kerül sor, melynek határideje 60 nap, melyet jellemzően 30 nappal meghosszabbítanak. A határozatban az ellenőrzés megállapításait rögzítik és kötelezettségként állapítják meg, illetve rendelkeznek az adóbírság kiszabásáról és a késedelmi pótlék megállapításáról. Amennyiben észrevételt nyújtunk be a jegyzőkönyvvel szemben, akkor érdemben indokolja az adóhatóság a döntését, különös tekintettel az észrevételben foglaltakra. Amennyiben nem élünk az észrevételezés lehetőségével, abban az esetben rövidített indokolással látják el a határozatot (visszahivatkoznak a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira). A határozat rendelkező része tájékoztatással szolgál az igénybe vehető legalapvetőbb jogorvoslatról a fellebbezésről, melyre utólagos áfa ellenőrzés esetén a határozat átvételét követő 30 napon belül van lehetőség.

Jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben a megállapításokkal nem értünk egyet, akkor számtalan módon vitathatjuk azok jogszerűségét. Már az ellenőrzés során lehetőségünk van észrevételt előterjeszteni, a jegyzőkönyv kiadást megelőzően is, illetve a jegyzőkönyvvel szemben 15 napon belül. Kifogással élhetünk, ha az ellenőrzési időben elhúzódott. A határozattal szemben (utólagos ellenőrzés esetén)30 napon belül fellebbezést terjeszthetünk elő, melynek következtében nem válik jogerőssé a határozat, így nem lehet azt végrehajtani. A fellebbezés alapján megszületett másodfokú határozattal szemben (mely az átvétellel jogerős és 15 nap elteltével végrehajtható) bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhetünk 30 napon belül, melynek során kérhetjük a végrehajtás felfüggesztését is. A bíróság ítéletével szemben akár a Kúriától is kérhetünk felülvizsgálatot.
A jogorvoslat iránti kérelmek benyújtása - az ügyek összetettségére és a jogszabályi háttér bonyolultságára tekintettel -, mindenféleképpen szakember feladatát kell, hogy képezze. Irodánk évtizedes gyakorlattal rendelkezik az észrevételek, fellebbezések, keresetek elkészítése és benyújtása, továbbá bírósági felülvizsgálatok során történő képviselet során. Keressen bizalommal, amennyiben az adóhatósági megállapításokat nem fogadja el, és jogorvoslattal kíván élni.