Publikációk‹ vissza

A jogalkotó figyelemmel kíséri azt a környezetet, melynek a szabályozását meg kívánja változtatni. Ennek eredményeként a gazdasági bűncselekmények vonatkozásban jelentős változásokat hoztak az elmúlt évek, hiszen már az új törvény - 2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről - előtt is jelentősen változott az adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás és egyéb a pénzügyi bűncselekmények körébe tartozó büntetendő cselekmények szabályozása.

A jogalkotó új tényállást alkotott költségvetési csalás néven, mely magába olvasztotta az adócsalás és egyéb hasonló tárgyú büntetni rendelt cselekmények szabályozását.

A büntetőjog szabályainak sajátosságai miatt - időbeli hatály - az adócsalás és költségvetési csalás - kettőssége még jó ideig fenn fog maradni.

A büntető törvénykönyv időbeli hatályról szóló rendelkezései szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.

Ugyanakkor ezen főszabálytól el kell térni és az új büntető törvényt kell alkalmazni abban az esetben, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el.

A fenti rendelkezés a bűnelkövetőre (vádlottra) nézve a kedvezőbb szabály alkalmazását írja elő.

Ugyanakkor visszaható hatályról is rendelkezik a jogszabály: Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő, ezáltal bűnelkövetővé tehet olyan személyeket akik cselekménye a magyar jog szerint nem volt büntetendő, azonban a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint igen.

Visszakanyarodva adócsalás - költségvetési csalás kérdésköréhez megállapítható, hogy a törvényi tényállások változása adott esetben éveket jelenthet a kiszabható büntetések szempontjából, melyet nemcsak a törvényi tényállás, hanem a minősítő körülmények meghatározásának változása is jelentősen befolyásol.

Az adócsalás - költségvetési csalás büntetési tételét a veszélyeztetett, vagy bekövetkezett vagyoni hátrány nagysága határozza meg.

2011. év végéig hatályos szabályozás szerint adócsalást követ el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, ez az alakzat vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza. Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.

A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest szembeötlő, hogy a legmagasabb büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéshez képest), mely a különösen nagy, illetve azt meghaladó vagyoni hátrány esetén alkalmazható.

Jelenleg - 2016. évben - hatályos szabályozás szerint költségvetési csalást követ el, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (9) E § alkalmazásában a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell; b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.

A 2011. évben hatályos szabályok szerint azonban az adóbevétel csökkenése akkor volt nagyobb, ha kétszázezer forintot meghaladta, de kétmillió forintot meg nem haladó, jelentős, ha kétmillió forintot meghaladta, de az ötvenmilliót forintot nem, különösen nagy, ha az ötvenmillió forintot meghaladta...

A 2016. évben hatályos szabályok szerint az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős

A fentiek alapján jól látható, hogy a gazdasági élet változásai jelentősen formálták a törvényi tényállásokat, az elkövetési értékek jelentős növekedése a büntetési tételek szigorodásában köszönt vissza, a növekvő ügyszámra ugyanakkor a minősítést meghatározó szabályok változtatásával reagált a jogalkotó.

Amennyiben gazdasági bűncselekmény elkövetésével vádolják, akkor forduljon bizalommal irodánkhoz.