Számtalan esetben kerestek meg azzal a problémával, miszerint az adóhatóság az ellenőrzés során keletkezett iratanyag egy részét nem hajlandó megmutatni, így adózó nem tud élni maradéktalanul az iratbetekintés jogával. Az adóhatóság általában azzal indokolja ezen eljárását, hogy az adott iratanyag a belső levelezés részét képezi, így arra nem terjed ki az adózót megillető egyik alapjog az iratbetekintés joga.
A Kúria egy eseti döntésében egyértelműen meghatározta azt, hogy mi minősül "belső levelezésnek", így megszabva az iratbetekintés jogának határait. A döntés szerint belső levelezésnek kizárólag a technikai jellegű iratváltások minősülnek, ezzel szemben az érdemi döntést befolyásoló eljárási aktusok, illetve a döntés alapját képező bizonyítékokat tartalmazó iratok technikai jellegűnek nem tekinthetők.
Jellemzően közösségi ügyletek, illetve vagyonosodási vizsgálatok során kerül sor nemzetközi megkeresére, melynek részét képezi az adóhatóság által feltett kérdések, illetve az azokra adott válaszok. Ezen iratokat a fentiek alapján nem lehet belső levelezésnek tekinteni, így az adózókat megilleti ezen iratok (illetve a konkrét kérdések és válaszok) megismerésének a joga, hiszen a nemzetközi megkeresésre adott válaszok érdemben befolyásolták a közigazgatási jogviszony megítélését és eldöntést.