JOGORVOSLAT
ADÓÜGYEKBEN
1115 Budapest, Bartók Béla út 98-102. F. ép. 209. Ügyfélfogadás: Előre egyeztetett időpontban | Telefon: +36 1 269 1336 | Mobil: +36 20 354 1254 | E-mail: dr.m.toth.zoltan@gmail.com

Publikációk‹ vissza

A vagyonosodási vizsgálat lefolytatásának feltételei

2011-04-12 07:56 | Szerző: Dr. M. Tóth Zoltán | Kategória: Vagyonosodási vizsgálat

A vagyonosodási vizsgálat a közhiedelemmel ellentétben nem egy önálló ellenőrzési típus, hanem egy ellenőrzési módszer, amely a becslési eljárások közé tartozik. A magánszemélyek esetében az adóhatóság személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzését folytatja, melynek során alkalmazhatja a vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó szabályokat is.

 Az, hogy sor kerül-e ennek a sajátos módszernek az alkalmazására, vagy az adóellenőrzés során feltárt adatok, tények és körülmények vizsgálata alapján, vagy már az adóellenőrzést megelőző egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló adóellenőrzés során dönt az adóellenőr, ha álláspontja szerint fennállnak a vagyonosodási vizsgálat lefolytatásának feltételei.

 A jogszabály egyértelműen meghatározza azt, hogy a vagyonosodási vizsgálatot milyen esetben lehet alkalmazni. A jelenleg hatályos jogszabály szerint - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv. ( Art.) - 109. § (1) bek. alapján, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg.

 A törvény szerint tehát, az adózó vagyongyarapodásának, életvitelre fordított költségeinek összege és a megszerzett bevételek összege között aránytalanságnak kell fennállnia, ahhoz, hogy a vagyonosodási vizsgálatot az adóhatóság lefolytathassa.

 Számtalan vitát gerjesztett az, hogy kinek mennyi a megélhetési költsége, éppen ezért az adóhatóság a KSH megélhetési költségekre vonatkozó adatából szokott kiindulni, mellyel szemben persze lehetőség van az ellenbizonyításra.

 Kevesebb vitát szokott generálni a vagyongyarapodás ténye. Vagyongyarapodás tipikus esete az ingatlan, gépjármű, hajó, repülő, értékpapírok vásárlása, ezzel szemben a számlára befizetett összeg feltárását nem minden esetben fogadta el a vagyonosodási vizsgálatot lehetővé tevő feltétel teljesítéseként a felettes szerv.

 Az adóhatósággal folytatott viták részét szokta képezni az, hogy mi tartozik a megszerzett bevételek közé. Az adóhatóság sokszor kizárólag a bevallásban szereplő adatokat kívánja elfogadni, azonban ez jogellenes eljárás, hiszen az a jogszabály szerint a bevételek részét képezi a bevallási kötelezettség alá nem eső, vagy éppen adómentes bevételek is.

 A jogszabály megfogalmazása szerint aránytalanságnak kell fennállni a bevételek és a kiadások között. Az aránytalanság mértékére azonban nem ad iránymutatást a jogalkotó, tehát egy újabb pont, amely jogvita tárgyát képezheti a vagyonosodási vizsgálatok során.

 A vagyonosodási vizsgálattal kapcsolatos jogorvoslat mérhetetlen mértékű vitákat generálhat arról, hogy egyáltalán a fenti feltételek fennállnak-e az adott esetben.

 A fentiekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy vagyonosodási vizsgálat esetén számtalan lehetőség van arra, hogy a jogorvoslat során igazoljuk azt, hogy az adóhatóság jogszabályellenesen járt el az ügyünkben.

 Dr. M. Tóth Zoltán ügyvéd, adójogász