Publikációk‹ vissza

Az adóhatóság, új nevén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eleget téve jogszabályi kötelezettségének "közhírré tette" egyrészt, hogy mely adózói körök számíthatnak adóellenőrzésre, másrészt minden más adózó számára is nyilvánvalóvá tették, hogy az ellenőrzések magas száma miatt senki sem érezheti magát biztonságban. 

Másik fontos információ, hogy az összes ellenőrzésen belül az egyes ellenőrzési típusok milyen arányt képviselnek. Ebből tudhatjuk meg azt, hogy habár idén nem lesz tömeges méretű vagyonosodási vizsgálat annak ellenére igen sok kb.: 1000 db ellenőrzésre idén is számítani lehet, amely a "nyugalmi" évek pár százas darabszámához viszonyítva elég magasnak tűnik. 

Az, hogy kinek kell jobban izgulnia ebben az évben, arról a médiában bőségesen beszámoltak (mezőgazdaságihoz köthető nagykereskedők, építőipar, stb.) . Azonban az irányelv tartalmaz jó néhány olyan fogalmat és kifejezést amely magyarázatra szorul:

Kezdjük néhány alapfogalommal:

Célellenőrzés, adatok gyűjtésére irányuló ellenőrzés: gyakorlatilag a nevében is benne van, hogy mit takar ez a ellenőrzési típus. Az irányelvek mintegy előrejelzésül is szolgálnak a következő időszak adóellenőrzéssel érintett adózói körének, mégpedig ezen ellenőrzések során gyűjtött adatok feldolgozása alapján.

Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés: Habár a laikusok ezt az ellenőrzést is adóellenőrzésnek vélik, ezen ellenőrzés célja mégsem az adófizetési kötelezettség megállapítása, hanem pusztán az adott adózót terhelő összes adókötelezettségek gyors vizsgálata, melynek során dönthetnek arról, hogy szükség lehet a bevallások utólagos vizsgálatára. Azonban ezen ellenőrzés típus alkalmazása során is lehetőség van mulasztási bírság kiszabására. Ez az ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, amely azt jelenti, hogy adott esetben évekkel később újra elő lehet venni az adott időszakot és akár adófizetési kötelezettséget megállapító ellenőrzés is lefolytatásra kerülhet. 
Az ellenőrzési irányelv említést tesz arról, hogy a tőzsdei ügyleteket  a bevallás adatai és a kontrolladatok összevetése alapján fogják vizsgálni. Ez - feltehetően - a következők szerint fog zajlani: a bevallásában tőzsdei ügyletből származó jövedelmet, nyereséget, osztalékot stb. szerepeltető adózók egy részénél elrendelik az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzését, melynek során vizsgálni fogják azt, hogy az adott adózó eleget tett-e az őt terhelő nyilvántartási kötelezettségnek, illetve adóelőleg fizetési kötelezettségének. Amennyiben ezen kötelezettségek rendben vannak akkor ezen adózói kör számára lezárják ezt a típusú vizsgálatot egy jegyzőkönyvvel. Azoknál akiknél már ezen kötelezettségek teljesítése is hiányos, abban az esetben már bevallások utólagos ellenőrzésére lehet számítani, ugyanis feltehető hogy ők nem tettek eleget bevallási és adófizetési kötelezettségüknek sem. A gazdasági válság elmúl három éve óriási fellendülést hozott a tőzsdei ügyletek terén. Sokan vágtak bele - ahogy mondták még a háziasszonyok is részvényt vettek - a tőzsdézésbe anélkül, hogy ismerték volna a "játékszabályokat" beleértve az ezen ügyletekhez kapcsolódó speciális adószabályokat is. 

Bevallások utólagos vizsgálata, a nevében is benne van az elmúlt időszak bevallásainak ellenőrzését jelenti, tehát az ilyen típusú adóellenőrzés megkezdésekor a revizor által átadott megbízólevélen meghatározott ellenőrzési időszak szerepel  év, negyedév, hónap, illetve meghatározott adónem(ek) szja, áfa, járulék. Tipikusan ilyen a vagyonosodási vizsgálat, illetve általános forgalmi adó utólagos ellenőrzése. Ezen ellenőrzések során mind a bevételek, mind pedig a költségek revízió alá kerülnek. Amennyiben ezen vizsgálat során a vallott adóalap (bevétel - költség) valamely elemének valóságtartalmához kétség férhet abban az esetben az adóhatóság becslési eljárást folytat le mely nagyban hasonlít a magánszemélyek esetében végzett vagyonosodási vizsgálathoz. Amennyiben az adóhatóság megállapítást tesz (adókülönbözet, illetve adóhiány) abban az esetben adóbírság kiszabására és a késedelmi pótlék megállapítására is sor kerül.

Kiutalás előtti ellenőrzések: a bevallás benyújtását követő időszak jellegzetes ellenőrzési típusai. Az adóhatóság a jogszabályban megállapított időn belül köteles a bevallásban szerepeltette adó visszautalására. Ezen időszakon belül kell lehetőleg az visszaigénylés jogszerűségét felülvizsgálni. Amennyiben jogosulatlan visszaigénylésnek minősítik a bevallásban szereplő összeget abban az esetben adóbírság kerül kiszabásra. A magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásában szereplő adóelőleg visszaigénylésének ellenőrzése az év első felében jelentős terhet ró a NAV-ra. A jellemzően egyéni és társas vállalkozások által visszaigényelt általános forgalmi adó ellenőrzése gyakorlatilag egész évben a vizsgálat tárgyát képezi.  

Összességében azt mondhatjuk, hogy az adóhatóság által végzett munka annyiban változott, hogy kiegészült a vámra, jövedéki adóra és a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzésekkel. Ezen előbbi körből kiemelést érdemel a környezetvédelmi termékdíj, mely feltehetősen az elkövetkező időszak sláger ellenőrzési témája lesz.