Publikációk‹ vissza

- Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

 Együttműködési kötelezettség az adózót az ellenőrzés megkezdésétől az eljárás végéig terheli - melyet az adóhatóság akár szankcióval is kikényszeríthet - illetve hiányának olyan következményei is lehetnek, amelyek akár hátrányosan hatnak az adózóra nézve. Sokszor az adózó érdeke is azt kívánja, hogy tevékenyen közreműködjön, pl: Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.

 - Az adózó jogosult

a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

 A megbízólevél tartalmazza az eljárás során közreműködő revizorok nevét. A revizorok szolgálati igazolvánnyal vannak ellátva, azonban pusztán a szolgálati igazolvány felmutatása nem jogosít ellenőrzés végzésére, szükség van hozzá megbízólevélre is.

 b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

 Az ellenőrzési cselekmények, különösen bizonyítási eljárás során érdemes ezzel a joggal élni. Megilleti az adózót a nyilatkozattétel joga - mely véleményem szerint - személyhez kötött eljárási cselekmény.

 c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

 A megfelelő képviselet, az ami leginkább az adózó érdekeit kell hogy szolgálja. Az adóhatósági képviseletben szerzett gyakorlat sokban segíthet egy ellenőrzés megnyugtató lezárásában.

 - Ha a magánszemély adózó jogainak gyakorlásában akadályozott - az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyszerűsített ellenőrzés kivételével - kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.

 Ez az a jog amivel sokan nem szívesen élnek, hiszen az adóellenőrzésen szeretnének minél előbb szeretnének túlesni, azonban sietség nem feltétlenül ajánlott az ellenőrzés alatt. Egyrészt a fizetési kötelezettség is hamarabb következhet be, másrészt akik ismerik az elévülés jogintézményét tudják, hogy az időmúlása sokszor az adózó érdekeit szolgálja.

 - Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

 Az iratbetekintés joga biztosítja azt a lehetőséget, hogy az ellenőrzés - vagy egyéb eljárás - vonatkozásában teljes körűen tájékozódjunk. Különösen fontos ez, ha jogorvoslati jogunkkal - fellebbezéssel - kívánunk élni a határozattal szemben.

Előfordulhat, hogy a valamilyen adóhatósági iratot, jegyzőkönyvet, határozatot nem kapunk meg, mert amikor a posta kézbesíteni szerette volna nem tartózkodtunk otthon huzamosabb ideig és csak a posta által otthagyott értesítésből tudjuk, hogy az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (volt APEH) küldött nekünk valamit. Ilyenkor lehetőségünk van az illetékes adóhatósággal felvenni a kapcsolatot és időpont egyeztetést követően az iratbetekintés jogával élve a kérdéses iratot megnézni, szükség esetén másolatot kérni.

 Nem várható el, hogy az adózó maradéktalanul megértse a revizorok által készített jegyzőkönyv minden megállapítását, lehetőség van arra, hogy magyarázatot kérjünk az egyes pontok vonatkozásában. Ne felejtsük el az esetleges jogkövetkezményekről érdeklődni, hiszen sokszor adóbírság, késedelmi pótlék illetve mulasztási bírság is súlyosbíthatja a helyzetünket.

 Az észrevételezés joga ne pusztán az igazságérzetünk érzelmi alapon történő kifejezése legyen, hanem jogi és számszaki ellenvetése az adóhatósági megállapításoknak. Különösen fontos lehet ez az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvekkel szemben.

 Az adhatóságot terheli a tényállás tisztázásának kötelezettsége, ennek pedig nem minden esetben tesz eleget ezért biztosítja az adózók részére a jogszabály a bizonyítási indítványok előterjesztésének lehetőségét.

 - Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatnak az adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell.

 Ha az ellenőrzésünkkel kapcsolatban másnál is végeznek vizsgálatot, akkor annak ránk vonatkozó részét megismerhetjük, hiszen ezzel szemben is megillet minek az észrevételezés joga.

 - Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.

 Adott esetben különös jelentősége lehet a határidő túllépésének. Az adóhatóság jogszerű eljárási cselekményeket csak az ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül tehet. Természetesen lehetősége van határidőt hosszabbítani, illetve olyan eljárási cselekményeket végezni - pl.: kapcsolódó vizsgálat - amelynek az időtartama nem számít bele a határidőbe. A kifogásunkról a felettes adóhatóság végzésben dönt.

 Dr. M. Tóth Zoltán ügyvéd, adójogász