Publikációk‹ vissza

Az adóhatóság számára egyre nagyobb feladatot jelent az adóellenőrzés során észlelt bűncselekményekkel -különösen az adócsalással - kapcsolatban a büntető eljárás megindítása. Ebben nagy segítséget és jelentős előrelépést fog eredményezni a 2011. január 01-vel létrejött Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mely egyesíti magában az adóigazgatási eljárást és adóellenőrzést lefolytató egykori APEH-ot és a gazdasági bűncselekmények (adócsalás stb.) egy részében eljáró nyomozati hatáskörrel felruházott egykori Vám- és Pénzügyőrséget.

A NAV létrejöttétől a kormányzat nemcsak az adóellenőrzések és egyéb adóigazgatási eljárások hatékonyságának növelését és gyorsítását várja, hanem a gazdasági élet „árnyas oldalának" felszámolását a büntetőjog eszközeivel. Még csak néhány hét telt el az új szervezet születése óta és naponta hallani a hírekben arról, hogy a NAV munkatársai jól szervezett akció keretében jelentős állami bevétel kiesést okozó személyekkel szemben alkalmazták a büntetőeljárás szabályait. A szervezet - a sajtóhírek szerint - nagy erővel kezdi meg a cégek eltűntetésére, eladására szakosodott szervezetek felszámolását, az abban résztvevőkkel szemben pedig haladéktalanul megindítja a büntető eljárást.

Amennyiben a NAV teljesíti a jogszabályban előírt és általa is nyilvánosságra hozott céljait, abban az esetben a gazdasági élet szereplőinek át kell gondolniuk az esetleges adótartozás és adóellenőrzést követő stratégiájukat. Az eddigi gyakorlatot, miszerint egyszerűen „elpasszolják" a jelentős tartozást felhalmozó cégüket, az a közeljövőben kizárólag a hosszadalmas és idegtépő büntetőeljárás, majd annak lezárását követően a súlyos börtönévek kockázatával tehetik csak meg.

Az adóhatóság gyakorlatában egyre inkább tömegessé váló Áfa ellenőrzések során rengeteg fiktív számlára bukkannak a revizorok. A fiktív számla az adócsalás nélkülözhetetlen eszköze. A fiktív számlák segítségével csökkenthetik a vállalkozások a fizetendő Áfa kötelezettségeiket, illetve adott esetben Áfa visszaigényléshez használhatják fel. Amennyiben a revízió bizonyítja a számla hiteltelen voltát, tehát azt, hogy fiktív a számla, az előbbi esetben adóhiány, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapít, az utóbbi esetben a visszaigénylés jogosulatlannak minősíti és adóbírságot szab ki.
Azonban ezek pusztán az adójogi vonzatai a fiktív számláknak. Amennyiben a revízió az adócsalás vagy egyéb bűncselekmény gyanúját észleli, abban az esetben külön jegyzőkönyvet vesz fel, melyről az adózót természtesen nem értesítik. Az adócsalás gyanúsítottjának innentől már nem az adórevizorok, hanem a pénzügyi nyomozók teszik fel kérdéseiket és nem az Art. szabályai, hanem a büntetőeljárás szabályai vonatkoznak az eljárásra.  

Ahogy adójogilag különbözik e két fenti eset, úgy eltérő megítélés alá esik büntetőjogi szempontból is, melyet a 1/2006. sz. BJH alapján mutatunk be:

Csalás bűncselekményét valósítja meg az, aki adóalanyiság nélkül, vagy adóalanyként, de valóságos gazdasági tevékenység nélkül kiállított bizonylatok alapján igényel vissza általános forgalmi adót. A jogi minősítést meghatározó kár a visszaigényelt, s visszautalt, illetőleg egyéb módon elszámolt általános forgalmi adó összege.

Az adócsalás bűntettét követi el az általános forgalmi adó alanya, ha - akár az általa felszámított fizetendő adóra nézve, akár más adóalany által előzetesen felszámított levonható adó összegének a feltüntetése körében - fiktív bizonylatok alapján valótlan adatokat közöl az adóhatósággal, amennyiben cselekményének az eredménye a törvényes mértékű adófizetési kötelezettség keretei között marad. A jogi minősítés alapjául szolgáló elkövetési érték az adócsökkentés összege.

Abban az esetben, ha az adóalany fiktív bizonylatok felhasználásával történő adóelszámolása a törvény szabályai szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének csökkentésén túlmenően jogszerűtlen adó-visszatérítési igényt is eredményez, - függetlenül a visszatérítés módjától - az elkövető terhére az előző pont szerint megállapítandó adócsalás bűncselekményével valóságos alaki halmazatban a visszaigényelt adó összegére, mint kárra megvalósult csalás bűncselekményét is meg kell állapítani.

A fentiekben kifejtettek alapján szinte felesleges hangsúlyozni azt, hogy adóellenőrzés megállapításaival szemben a jogorvoslat igénybevételére milyen nagy szükség van, ugyanis a büntetőeljárások jelentős része az adóhatósági megállapításokon alapulnak. Szükség lehet a jogorvoslati lehetőségek teljes skálájának igénybevételére, a jegyzőkönyvre tett észrevételtől kezdődően a határozat megfellebbezésén át adott esetben a felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtására, illetve a adóhatározat bírósági felülvizsgálatára annak érdekében, hogy igazoljuk azt, hogy az általunk elszámolt számla, valós gazdasági esemény alapján került kiállításra. Ezzel egyrészt elkerülhetjük a jelentős adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget, másrészt ha igazoljuk, hogy a számla hiteles abban az esetben a büntető eljárást is elkerülhetjük.

Amennyiben áfa visszaigénylés, vagy áfa ellenőrzés során az adóhatóság megállapítása szerint fiktív számlák kerültek felhasználásra, abban az esetben keressen meg minket az igénybe vehető jogorvoslatokért.

Amennyiben már megindult a büntetőeljárás adócsalás, vagy egyéb bűncselekmény gyanújával Önnel szemben, abban az esetben is vállalunk megbízást a büntetőjogi védelem ellátására.