JOGORVOSLAT
ADÓÜGYEKBEN
1115 Budapest, Bartók Béla út 98-102. F. ép. 209. Ügyfélfogadás: Előre egyeztetett időpontban | Telefon: +36 1 269 1336 | Mobil: +36 20 354 1254 | E-mail: dr.m.toth.zoltan@gmail.com

Publikációk‹ vissza

Kisadózó (KATA) vállalkozások ellenőrzése és a jogviszony átminősítése. Az adóbírság mértéke.

2022-02-21 07:49

Év elején beharangozták az kisadózó vállalkozásokat érintő változásokat, illetve jelezték azt is, hogy az ellenőrzés célkeresztjébe kerülnek. A felkészülés, illetve a jogorvoslattal kapcsolatos helyest döntés érdekében szeretném megosztani tapasztalataimat az ilyen irányú vizsgálatokkal kapcsolatban.

Elsődlegesen szükséges azt leszögezni, hogy nem (csak) maguk az kisadózó vállalkozások kerültek ellenőrzés alá, hanem az őket "foglalkoztatók" is. Ezen társaságoknál sem a klasszikus adóellenőrzések zajlottak, hanem jogkövetési vizsgálat keretében kérték be a iratokat, illetve a nyilatkozatokat. Ezen bizonyítási eszközök ugyanis képesek cáfolni, rossz esetben alátámasztani a munkaviszonyszerű foglalkoztatást.

A jogkövetési vizsgálat - hasonlóan az adóellenőrzéshez - elsődlegesen iratellenőrzést jelent, magyarul az adózót kötelezik az adózása alapjául szolgáló iratok bemutatására. A KATÁS vállalkozás esetében ez a felek között létrejött megállapodást, elsősorban megbízási szerződést jelent.

A szerződés amennyiben követi a kisadózó vállalkozásokról szóló törvény 2012. évi 147. tv. 14.§ (3) bekezdésének előírásait, abban az esetben nehezen tudja az adóhatóság igazolni a felek között fennálló munkaviszony. A megfelelő szerződés azonban nem elegendő ahhoz, hogy az adóhatóság megnyugtatóan lezárja a vizsgálatát. A tapasztalat azt mutatja, hogy az adóhatóság számított arra, hogy az adózók a szerződés megkötése során ügyelni fognak arra, hogy a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelelő szerződést írjanak, ezért mindenféleképpen nyilatkoztatni fogja a feleket, mind a megrendelő (megbízó), mind pedig a megbízott oldalán. Sorsdöntő tehát, hogy a nyilatkozattétel során milyen válaszokat adunk a revízió részére. A válaszadás során ügyelni kell arra is, hogy fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő válaszok szülessenek, mert csak ez garantálhatja azt, hogy az adóhatóság ne minősítse át a felek közötti jogviszonyt.

Kiemelt ellenőrzési cél a kisadózó vállalkozások ellenőrzése, a munkaviszonyt leplező jogviszonyok átminősítése, illetve ennek eredményeként az adófizetési kötelezettség meghatározása, illetve az adóbírság kiszabása.

Amennyiben az adóellenőrzés során a KATÁS vállalkozóval kötött szerződés átminősítést követően a munkaviszonyt terhelő adókötelezettségek kerülnek megállapításra, abban az esetben  az adókötelezettséget (pl.: SZJA) a magánszemély terhére állapítják meg, azonban - főszabály szerint - az adóbírságot és egyéb jogkövetkezményeket (késedelmi pótlék, mulasztási bírság) a kifizető terhére állapítja meg az adóhatóság (NAV).

A adóbírság mértéke alapesetben az adóhiány 50%-a, azonban a jogszabály lehetővé teszi az adóhiány 200%-nak megfelelő adóbírság kiszabását is. Erre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az adóhiány a bevételek eltitkolásával, vagy a könyvek nyilvántartások meghamisításával van összefüggésben.

Jelen esetben a gyakorlat azt mutatja, hogy jogviszony átminősítéssel érintett számlák - mint hamis bizonylatok - után megállapított adóhiány 200%-a az adóbírság.

Rögzíthető tehát, hogy óriási a tétje azon adóellenőrzéseknek, melynek során az adóhatóság (NAV) átminősítheti a jogviszonyt és a magánszemélyt terhelő adókötelezetség mellett, jelentős összegű adóbírságot szabhat ki a "foglalkoztató" részére.

Különösen fontos tehát, hogy ilyen megállapítást tartalmazó adóellenőrzési jegyzőkönyvek átvételét követően érdemi észrevétel kerüljön benyújtásra, vagy az eljárás későbbi szakaszában éljünk a jogorvoslat jogával (határozattal szemben fellebbezés, másodfokú határozattal szemben bírósági felülvizsgálat).