JOGORVOSLAT
ADÓÜGYEKBEN

Publikációk‹ vissza

"Szarvashibák" az adóhatósági határozatokban

2018-06-08 10:08

Az utóbbi időben két olyan súlyú eljárásjogi hiba került nyilvánosságra a NAV határozatokkal kapcsolatban, melyek alapjaiban rengették meg az adóhatósági munka jogszerűségébe vettet hitet. Sokan - reméljük csak eddig -  meggyőződéssel állították, hogy az "adóhatóságnak úgyis igaza van". Hát ez nem így van....

1. A szakmában járatosak is hajlamosak azt mondani akkor, amikor eljárási szabályt sértett az adóhatóság, (pl: nem hozta meg határidőben a határozatát) hogy ezt úgysem veszi figyelembe sem a másodfokú adóhatóság sem a bíróság...

2017-ben született egy alkotmánybírósági határozat, mely szerint a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció (!), mely álláspontot a Kúria is magáévá tette. Mindez azt jelent, hogy a régi Art. 128.§ (1) bekezdése szerinti határidőt túllépő adóhatóságnak már nincs lehetősége adóbírságot kiszabni. Tehát amennyiben becslési eljárás során megállapítják az adózó adókötelezettségét abban az esetben a kötelezően előírandó 200%-os adóbírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, amennyiben megtartják a határozat meghozatalára előírt 60 napos határidőt.

Számtalan ügyben ezen határidő leteltét követően került sor a bírság kiszabására, mely jogorvoslatért kiállt...

2. Közeledik a nyár egyre többen mennek szabadságra, így tesznek az adóhatósági vezetők is. Ilyen esetben ha határozat születik az előre kinyomtatott - és szabadságon lévő - vezető neve mellé h. biggyesztve aláírta az éppen jelen lévő vezető. Ezt a gyakorlatot minősítette olyan súlyos eljárásjogi hibának a bíróság, mely a határozat semmissége okán megsemmisítésre került....

A jogszabály egyértelmű követelményeket támaszt a határozatok alakiságával kapcsolatban, ennek keretében szabályozza a kiadmányozó (aláíró) feltűntetését. Amenniyben ez nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő (lásd.: példa) abban az esetben nem is beszélhetünk joghatályos határozatról....

A fenti példák alapján látható, hogy a még sokszor szabályosnak tűnő határozatokkal szembeni fellebbezések, bírósági felülvizsgálatok egyéb jogorvoslatok a legváratlanabb módon is eredményre vezethetnek, akár sokmilliós fizetési kötelezettségtől megmentve az ügyfeleket.