JOGORVOSLAT
ADÓÜGYEKBEN
1115 Budapest, Bartók Béla út 98-102. F. ép. 209. Ügyfélfogadás: Előre egyeztetett időpontban | Telefon: +36 1 269 1336 | Mobil: +36 20 354 1254 | E-mail: dr.m.toth.zoltan@gmail.com

ÁFA ellenőrzés

Az állami, költségvetési bevételek jelentős része – több ezermilliárd forint – ÁFA adónemből származik. Hiánytalan beszedése ezért különösen fontos az adóhatóság számára, ennek megfelelően kiemelt figyelmet fordít az ÁFA kötelezettségek ellenőrzésére.

Ezen adóellenőrzések két nagy csoportját különböztethetjük meg. Egyrészt vannak azok az ellenőrzések, melyek az ÁFA visszaigénylések jogszerűségét vizsgálják felül (kiutalás előtti ellenőrzések), másrészt az utólagos ellenőrzések, amikor a bevételt terhelő ÁFA kötelezettséget illetve a vele szembe állított levonható ÁFA jogszerűségét vonják revízió alá.

A kiutalás előtti ÁFA ellenőrzések magas számát indokolja, hogy az adóhatóság ebben az esetben a „pénz birtokában” van, tehát a jogszerűtlen visszaigénylést, ezáltal az állami adóbevételek csökkenését a csírájában tudja elfojtani. Különösen nagyszámú az ilyen jellegű ellenőrzés azon vállalkozói kör esetében, akik jellemzően külföldre exportálnak, közösségen belüli ügyletben vesznek részt úgy, hogy a beszerzéseik belföldiek.

Az adóellenőrzés során a vizsgálat tárgya lehet a bevételeket terhelő ÁFA is. Ezen vizsgálatok egy része azért zárul megállapítással, mert az adóhatóság az adózóval ellentétes véleményen van atekintetben, hogy az adott tényállás termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak minősül-e (üzletszerű gazdasági tevékenységnek történő minősítés), illetve, hogy adott esetben beszélhetünk-e ellenértékről. Jellemzően ilyen ellenőrzéseket szenvedtek el azok az adózók, akik abban a hiszemben értékesítenek általuk felújított ingatlant, hogy rájuk kizárólag az Szja tv. 59.§ -a szerinti adófizetés vonatkozik, vagy azok az adózók, akik támogatást vettek igénybe és az adóhatóság a támogatás összegét ellenértéknek minősítette, ennek következtében pedig jelentős adóhiány került megállapításra. Sokszor vitára ad okot a teljesítés hely megállapítása is (ÁFA fizetési kötelezettség), hogy adott szolgáltatásnak pl. közösségen belül van a teljesítési helye (adómentes), vagy éppen belföldön (és ÁFÁT kell fizetni), mert az adóhatóság álláspontja szerint a közvetlen kapcsolat az adott ingatlannal megállapítható.

Szintén a bevételeket terhelő ÁFA kötelezettségek vonatkozásában állapít meg adóhiányt az adóhatóság, ha becslési eljárás keretében többletbevételt megállapítására kerül sor. Ebben az esetben a jogorvoslatnak a becslés jogszerűségére is kell irányulnia.

Az ÁFA ellenőrzések vonatkozásban érintett az a kör is (pl.: gyártási tevékenységet végzők), akik tevékenységük során jelentős számú munkavállalót vesznek igénybe és a termelés alapján magas áfa fizetési kötelezettséggel szemben alacsony a levonható adó mértéke, ezen esetekben sokszor azt feltételezi a NAV, hogy a levonható adót tartalmazó számlákat csak a jogosulatlan adóelőny érdekében állítják be a könyvelésbe.

Érintettek áfa ellenőrzés vonatkozásában a háromszög ügyletek, láncértékesítések, illetve azon ügyletek is, ahol az adóhatóság „körhinta csalást” feltételez.

Az ÁFA ellenőrzés tekintetében számtalan vitát gerjeszt az a kérdés, hogy a levonható Áfa igazolására becsatolt „költségszámla” fiktív-e.

MIKOR BESZÉLÜNK FIKTÍV SZÁMLÁRÓL?

Három esetét különbözethetjük meg a hiteltelen számláknak:

Azt, hogy a vállalkozás fiktív számlákkal kívánja a költségvetést megrövidíteni, az adóhatóság a tényállás tisztázása során köteles bizonyítani. Ezen eljárás során számtalan hiba lehetősége merül fel, mely a jogorvoslati eljárás során lehetőséget ad arra, hogy a jogtalan megállapítások törlésre vagy csökkentésre kerüljenek.

Az adóellenőrzés joggyakorlatát egyértelműen az EUB döntései, illetve a Kúria joggyakorlata alakítja, ennek kézzelfogható példája az, hogy a Kúria megalkotta a 5/2016. (IX.26.) KMK véleményt, mely az ÁFA levonási jog megtagadási okait vizsgálta. A Kúria adóhatóságra és a bíróságra kötelező véleménye 3 különböző esetet állapított meg. Az áfa ellenőrzéseket követő jogvitáknak sokszor döntő kérdése az, hogy ezen esetek közül, melyik tartozik az adott tényálláshoz, ugyanis ez az adólevonás megtagadhatóságán túl, a bírság mértékére is hatással van. A KMK vélemény 1. pontja, illetve a 2. pont egyes eseteiben kötelező a 200%-os adóbírság kiszabása. Ugyanakkor abban az esetben, ha van teljesítés és adózó nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy adókijátszást megvalósító ügyletben vesz részt, akkor nem csak az adóbírságot kerüli el, de az áfa levonási joga sem tagadható meg tőle.

A fiktív számla könyvelésben, bevallásban történő szerepeltetése alapot ad az adóhatóság részére, hogy az esetlegesen megállapított adóhiány, jogosulatlan visszaigénylés miatt 200%-os adóbírságot szabjon ki. Az adóigazgatási következményeken túl, egyre több esetben büntetőjogi következményekkel is számolnia kell annak aki, fiktív számlákkal kívánja adófizetési kötelezettségét csökkenteni.

Amennyiben az adóhatóság ÁFA ellenőrzés során, akár jogosulatlan visszaigénylést, akár - utólagos ellenőrzés során - adóhiányt állapított meg ÁFA adónemben, vagy büntető eljárást indított a NAV Bűnügyi Igazgatósága, keressen minket bizalommal a jogorvoslati lehetőségek, illetve büntetőjogi védelem mielőbbi igénybevétele érdekében.