JOGORVOSLAT
ADÓÜGYEKBEN

Publikációk‹ vissza

Élet a felszámolás után? A volt tag, ügyvezető adó- és büntetőjogi felelőssége

2017-02-08 14:54

A válság évei alatt jelentős mértékben megemelkedett a felszámolások száma. A felszámolásra jutott cégeknél az adóhatóság adóellenőrzést végez, hiszen utolsó lehetőség a cég törlését megelőzően az  áfa, illetve egyéb adónemekben adófizetési kötelezettséget megállapítani.

A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a felszámolás alatt lévő cégeket "kiürítették" így nem várható, hogy az adóellenőrzés során megállapított adóhiányt, adóbírságot, késedelmi pótlékot megfizessék.

A nav ellenőrzés során a társaság iratanyagának birtokában, vagy jellemző módon annak hiányában a beszerzett bankkivonatok alapján egyes pénzmozgások "láthatóvá vállnak".

A társaság bankszámlájáról, illetve pénztárából "pénzhez jutó személyek számonkérése" a nav ellenőrzési tevénységének fő területe.

A felszámolás alatt lévő társaság adóellenőrzését követően ezen személyek (jellemzően a volt ügyvezető, tag) adóellenőrzésére kerül sor. Az ellenőrzés során igazolni kell azt, hogy az adott magánszemély a felvett pénzek vonatkozásában a társasággal  elszámolt.

Ennek hiányában a nav ellenőrzés a felvett összegeket egyéb jövedelemként adózás alá vonja és szja valamint százalékos eho. kötelezettséget állapít meg. A megállapított adóhiány után - hivatkozva arra, hogy az adóhatóság előtt eltitkolták - 200 %-os adóbírság kiszabására is sor kerülhet.

A felszámolási eljárás során a felszámoló, vagy - a nav ellenőrzést követően - az adóhatóság feljelentést tesz a NAV nyomozóhatóságánál csődbűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt, vagy adott esetben számvitel rendjének megsértése gyanúja alapján.

Csődbűncselekmény esetén a nyomozóhatóság a társaság ügyvezetésének üzleti döntéseit elemzi abból a szempontból, hogy a fizetésképtelenné válás, illetve az azt megelőző időszakban milyen magatartást tanúsított és az milyen kihatással volt a a bűncselekmény elkövetési tárgyára a tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra.

A bűncselekmény eredménybűncselekmény, ahol az eredmény a hitelezői igények kielégítésének teljes vagy részleges meghiúsítása. A csődbűncselekmény megállapításához aktív, fedezet elvonó magatartás szükséges, a védekezés esetén éppen ez lehet az a pont, amely a büntetőeljárás megszüntetéséhez vezethet.

Amennyiben a társaság iratai nem kerülnek átadásra, illetve beszámoló benyújtsára nem kerül sor abban az esetben a számvitel rendjének megsértése vonatkozásban folytatnak nyomozást, melynek során azt kell tisztázni, hogy a gazdasági társaság működése során megszegte-e a számviteli törvény előírásait, és ezzel a gazdasági társaság pénzügyi, gazdasági helyzetének áttekintését ellenőrzését megnehezítette-e vagy meghiúsította-e.

Ezekben az ügyekben pedig éppen ez a megfogalmazás adja a védekezés alapját, ugyanis a bírósági gyakorlat nem elégszik meg a megnehezítéssel, kizárólag a meghiúsítás tekinti tényállásszerű cselelménynek (régi Btk. szerinti ügyek). Az új Btk. már ezt is pontosította, az ellenőrzés meghiúsítását pönalizálja.

Amennyiben tanácsadásra, vagy folyamatban lévő ügyében jogi képviseletre van szüksége, kérem foduljon bizalommal irodánkhoz!