JOGORVOSLAT
ADÓÜGYEKBEN

Publikációk‹ vissza

Büntetőeljárás költségvetési csalás esetén

2016-10-07 9:54

Az adózással összefüggő leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a költségvetési csalás. Magas arányát az indokolja, hogy a NAV által végzett adóellenőrzések - különösen a kiutalás előtti áfa ellenőrzések - során az adóhatóság látóterébe kerülnek az áfa visszaigénylés esetleges haszonhúzói , illetve a fiktív számlákkal jogtalan adóelőnyt elérő adózók. Jelen esetben bemutatásra kerül az áfa bevallástól kezdődően az az út, ahogy az adózóból adócsaló lesz.

Büntetőeljárás, nyomozás megindulása

A büntetőeljárás - ahogy minden más bűncselekmény esetén - feljelentés, illetve bejelentés alapján indul. Költségvetési csalás esetén a feljelentést az ügyek döntő hányadában az adóhatóság, a NAV Adóigazgatóság teszi. Ennek magyarázata az, hogy az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adóhatóság bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, az alábbiak szerint: amennyiben az adóellenőrzés, például áfa kiutalás előtti ellenőrzés során azt tapasztalja a revizor, hogy hiteltelen számlák alapján kíván adólevonási jogot érvényesíteni az adózó, akkor az adóellenőrzési jegyzőkönyvön kívül külön jegyzőkönyvet is készíteni kell, mely a feljelentés alapjául szolgál. A külön jegyzőkönyv alapján készített feljelentés átkerül a NAV Bűnügyi Igazgatóságához, amely a nyomozásra hatáskörrel rendelkezik.

A nyomozás lefolytatása, bizonyítékok

A költségvetési csalás elkövetésének legjellemzőbb tárgyi bizonyítékai a számlák, szerződések, könyvelési iratok, illetve bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok. Elsődleges célja a nyomozóhatóságnak, hogy költségvetési csalás esetén folytatott nyomozás során ezen iratok eredeti példánya mielőbb lefoglalásra kerüljön. Már az adóhatóság is az adóellenőrzés során eredeti példányt kér a vizsgálat alá vont számlákból szerződésekből, mellyel kapcsolatban árulkodó lehet, ha nem kapjuk vissza. Ebben az esetben számolhatunk vele, hogy a feljelentés mellékleteként megküldésre kerül a nyomozóhatóság részére.

Házkutatás

Jellemző nyomozati cselekmény a házkutatás, melynek során az előbb felsorolt iratokat, illetve adott esetben a bűncselekmény elkövetéséből származó értékek (készpénz, gépjármű, nagy értékű ingóság) is lefoglalásra kerülnek. A felmerült költségvetési károk megtérülése érdekében, szinte a legelső pillanatában a meghatározott személy ellen folyó nyomozás során zár alá vételt rendelhetnek el, mely érinthet bankszámlát, ingatlant, vagyoni betétet stb.

Gyanúsítás

Elkerülhetetlen, ha valakit bűncselekménnyel elkövetésével gyanúsítanak meg, hogy közöljék vele a gyanúsítást, illetve hogy kihallgassák. A gyanúsítással szemben panasznak van helye, melyet az ügyészség bírál el. Ugyancsak panasz illeti meg az eljárást elszenvedő felet, pl: könyvelőnél végzett házkutatás esetén a könyvelőt, aki nem feltétlenül válik gyanúsítottá az ügyben.

Gyanúsított vallomása

A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, sőt igazmondási kötelezettsége sincs - szemben a tanúval - ugyanakkor a vallomástételének egyetlen korlátja van: mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A költségvetési csalás miatt folyamatban lévő nyomozás során az első, és legnehezebb kérdés, hogy tegyen-e vallomást a gyanúsított. Alapvető igazság, hogy a vallomástétel a védekezés egyik eszköze. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a vallomást az eljárás során bármikor (akár a nyomozás, akár a bírósági eljárás során) felhasználhatják, akár ellenünk is. A gyanúsítottnak lehetőség van arra is, hogy vallomását írásban tegye meg, illetve akár az utolsó pillanatig is kivárhat a vallomása megtételével. Dönthet úgy, hogy saját szavaival mondja el, hogy mi történt, vagy akár úgyis, hogy kérdésekre válaszolva tesz vallomást.

Szakvélemény

Költségvetési csalás miatt folytatott nyomozás során jellemző, hogy a NAV Bűnügyi Igazgatósága igénybe veszi az ugyanezen szervezeti egységhez tartozó Revizori Főosztály segítségét. A Revizori Főosztály számszerűsíti a költségvetést ért kár mértékét, ugyanakkor az általa kiadott vélemény nem tekinthető objektív szakvéleménynek, ugyanis azt csak a szakértői névjegyzékben szereplő szakértő tud adni. A szakvélemény kulcsfontosságú az olyan bűncselekmények esetén, ahol (elkövetési) összeghatártól függ a büntetési tétel. Mellőzhetetlen tehát a szakértő igénybevétele, melyre akár a gyanúsított akár a védője indítványt tehet.

Vádemelés

Amennyiben a nyomozás során minden szükséges bizonyítási eszköz a nyomozóhatóság kezében van, akkor dönthet abban a kérdésben, hogy az adott ügyben megállapítható-e bűncselekmény elkövetése, ebben az esetben vádemelési javaslattal megküldi az iratokat az ügyészségnek, vagy éppen a nyomozás megszűntetéséről is határozhat. A nyomozás utolsó lépcsője, hogy a nyomozás során keletkezett iratokat a gyanúsított és védője elé tárják (iratismertetés), akiknek lehetőségük van indítványt, észrevételét előterjeszteni. Az iratismertetést követően az iratok felterjesztésre kerülnek az ügyészséghez, mely dönt a vádemelés, vagy a pótnyomozás tekintetében, illetve olyan intézkedéseket is alkalmazhat, mely a bűntető eljárás megszűntetését eredményezik. Amennyiben vádemelésre kerül sor, akkor az ügyészség a vádiratot megküldi a bíróságnak, mely intézkedik arról, hogy mind a vádlott mind a védője megkapja a vádiratot, illetve amennyiben lehetőség van intézkedik a tárgyalás kitűzéséről.

Bírósági tárgyalás

A vádirat ismertetését követően a bíróság, a tényállás megállapítása érdekében bizonyítási eljárást folytat le, melynek során nyomozóhatóság által beszerzett, vádiratban megjelölt bizonyítékok játsszák a főszerepet. A bíróság korábbi nyomozás eredményét tárgyi bizonyítékokat, tanúvallomásokat, gyanúsítotti (vádlotti) vallomásokat a tárgyalás anyagává teszi, illetve szükség szerint megismétel bizonyos nyomozati cselekményeket, meghallgatja a korábban más meghallgatott tanúkat, szakértőt rendelhet ki. A bizonyítási eljárás a vádlott meghallgatásával kezdődik, amennyiben nem tesz vallomást akkor a nyomozás során tett vallomása kerül felolvasásra. A bírósági eljárás során mind a vádlott, mind védője, illetve az ügyész is észrevételt, indítványt tehet, illetve kérdéseket intézhet a tanúhoz, szakértőhöz. A bizonyítási eljárás lezárását követően kerül sor a perbeszédekre, mind az ügyészség, mind a védelem lehetőséget kap arra, hogy összefoglalja a vád tárgyává tett cselekménnyel kapcsolatos álláspontját, majd a vádlott is szót kap, az „utolsó szó jogán". Ezt követően születik meg az ítélet. Az ítélettel szemben nyilatkozni kell arról, hogy élnek-e a jogoultak fellebbezés jogával (a vádlott, a védője, illetve az ügyészég), illetve lehetőség van 3 nap gondolkodási időt kérni.