JOGORVOSLAT
ADÓÜGYEKBEN

Publikációk‹ vissza

Adótartozás-végrehajtás

2010-09-08 22:02

Az adóhatóság kora ősszel küldi ki az adózók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók és cégek) részére a folyószámla kivonatot. A folyószámla kivonat alapján adónemenként meg tudjuk állapítani, hogy jobb esetben túlfizetésünk, rosszabb esetben tartozásunk van az egyes adónemek vonatkozásban.

Cikkünk tárgya természetesen a sok gondot okozó tartozások, melyek - akár meglepetésszerű - végrehajtáshoz vezetnek, akár úgy is, hogy az adóhatóság a bevallásunkban visszaigényelt adót a tartozások erejéig visszatartja. Az, hogy az adótartozás és végrehajtás mennyire egymáshoz kapcsolódó, egymástól elválaszthatatlan fogalmak, ennek megértésében is segít ez az írás.

Maga a cím - adótartozás-végrehajtás - akár egy logikai folyamat eredményét is szemlélteti, hiszen először adótartozást kell „produkálnunk" ahhoz, hogy a végrehajtás elszenvedői legyünk.

Először is, tisztázzuk mi is az az adótartozás: a törvény - Art. szerint - az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, e feltétel vizsgálata során az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével (nettó adótartozás).

A törvényi meghatározás első fele az érdekes számunkra- ez a leggyakrabban előforduló eset is -, eszerint tehát az adótartozás elsősorban az esedékességkor meg nem fizetett adó.

Adótartozás keletkezhet az alábbiak szerint:

- az adóhatósági ellenőrzések során, jogerős határozatban megállapított adókülönbözet alapján,
- bevallás alapján
- előírás alapján.

Leggyakrabban talán az adóellenőrzések eredményeként keletkezik a jogerőre emelkedést követően adótartozás. Ennek a folyamata a következő: az APEH ellenőrzés során született jegyzőkönyv alapján határozatot hoz az adóhatóság. A határozat ellen lehetőség van a fellebbezésre. Ha nem élünk ezzel a jogunkkal, akkor a határozat jogerőssé, ezáltal végrehajthatóvá válik. Ha fellebbezünk a határozat ellen, akkor a II. fokú határozat kézbesítésével válik az ellenőrzés eredményeként megállapított adókülönbözet jogerőssé és végrehajthatóvá. Természetesen az, hogy a határozat jogerős, nem jelenti azt, hogy azonnal végrehajtók jelennek meg nálunk és lefoglalják a bútorainkat és elárverezik a házunkat. A jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül van lehetőségünk önkéntesen teljesíteni. Ezen határidő eredménytelen leteltét követően - alapesetben - jogszerűen intézkedhet az adóhatóság a végrehajtás iránt.

Ugyanakkor az adóhatóságnak lehetősége van azonnali végrehajtásra is, ami a biztosítási intézkedés elrendelése során kerül foganatosításra. Ebben az esetben végrehajtási cselekmények zajlanak annak ellenére, hogy még nem fellebbeztem meg a döntését, tehát nem jogerős a megállapított adókülönbözet.

A jogerős megállapításokat az adóhatóság felkönyveli a folyószámlára, az esedékesség időpontjától pedig - ha nem teszünk eleget fizetési kötelezettségünknek - további késedelmi pótlékot állapít meg.

Adótartozás keletkezik akkor is, ha eleget teszünk törvényi kötelezettségünknek és esedékességig benyújtjuk a bevallásunkat azonban a befizetés elmarad. Az adóbevallás, mint magánokirat, végrehajtható iratnak minősül, tehát pusztán a kitöltése és a benyújtása az adóhatósághoz minden további nélkül kiválthatja a végrehajtási eljárás megindulását.

Ritkábban előforduló eset, amikor az adóhatóság előírja a kötelezettséget. Ez történik a fellebbezés, illetve egyéb jogorvoslati kérelmek benyújtása során, melyek illetékkötelesek. Az adóhatóság a folyószámlán előírja az adott esetben meghatározott illeték mértékét a folyószámlán, amely tartozássá alakul, ha nem kerül sor az esedékességig történő megfizetésre.

Ide sorolandó az az eset is, amikor társszervek a jogszabályi előírásnak megfelelően a feléjük fennálló tartozás - mely adók módjára behajtandó köztartozás - végrehajtása érdekében megkeresik az adóhatóságot, mely nyilvántartásba veszi - előírja a folyószámlán a tartozást - és megindítja a végrehajtási eljárást. Ide tartozik különösen a diákhitel tartozás.

Kell e az adóhatóságnak előzetesen felhívni az adózót az önkéntes teljesítésre? Nem kell.

Ez csak lehetőség, amellyel élhet az adóhatóság. Tehát nem jogos - sajnos - azoknak a felháborodása, akik az APEH sikeres inkasszóját követően üres bankszámlát találnak. Tehát akár utólag is értesülhetünk a végrehajtás lefolytatásáról és annak következményeiről.

Az adóhatóság végrehajtást foganatosíthat a munkabérre, a bankszámlára, ingó és ingatlanvagyonunkra.

Milyen jogorvoslati lehetőség áll az adózó részére?

A végrehajtással kapcsolatban a végrehajtási kifogás a jogorvoslat eszköze.

Van e lehetőség a végrehajtási eljárás megszűntetésére, felfüggesztésére?

Igen, a jogszabályban meghatározott esetekben az adóhatóság köteles az eljárást felfüggeszteni.

Érdemes a törvényben biztosított lehetőséggel élni, hiszen megakadályozhatjuk, illetve megszűntethetjük az esetleg nem jogszerűen folytatott végrehajtást, azonban ezen jogorvoslati eszközök igénybevételéhez mindenképpen szakember segítségét vegyük igénybe.

Az oldal tartalma ismeretterjesztő célokat szolgál, a felhasználásból eredő károkért felelősséget nem vállalunk!