JOGORVOSLAT
ADÓÜGYEKBEN

Publikációk‹ vissza

Az adóhatóság jogai és kötelezettségei

2007-06-18 7:23

- Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

A megbízólevél tartalmazza az alapvető adatokat az ellenőrzés vonatkozásában: a revizorok nevét, az ellenőrzés típusát, az ellenőrzött adónem(ek)et, az ellenőrzés alá vont időszakot, illetve az önellenőrzési tilalomról és az ellenőrzési határidőről szóló tájékoztatást. A megbízólevél aláírásának napja, az ellenőrzés időtartamának első napja.

- Az adóellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

Az ellenőrzés folytatása nem teheti lehetetlenné a gazdasági tevékenység gyakorlását.

- Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.

Az adóhatóság köteles minden tudomására jutott adatot, illetve tényt értékelni, hiszen ennek eredménye befolyásolhatja a megállapításokat. Sokszor érdemes felhívni az adóhatóság figyelmét arra, hogy a nemcsak az ő érdekét szolgáló tényeket, körülményeket értékelje, hanem az adózót mentő a megállapításokat esetlegesen veszélyeztető körülmények is megfelelő súllyal vegye figyelembe.

- Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

Az adóhatóság köteles az adózó által felajánlott bizonyítékokkal is foglalkozni, sőt azokat csak indokoltan lehet mellőzni.

- Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.

A legfontosabb adóhatóságot terhelő kötelezettség, a tényállás tisztázási kötelezettség , melynek elmulasztása a határozat megsemmisítését vonhatja maga után.

- Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat.

A szabad bizonyítási rendszer lényege, hogy a tényállás tisztázása során a felhasználható bizonyítékokat nem tételesen, csak példálózva határozza meg a jogszabály. A felsorolásban csak a leggyakrabban előforduló, legáltalánosabb bizonyítási eszközök szerepelnek, ezeken kívül bármely bizonyítási eszköz, bizonyítási módszer felhasználható, amely a tényállás felderítését szolgálja.

- Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető.

Fontos szabályok kerültek rögzítésre az adóhatóság kötelezettségei között, miszerint a tényállás tisztázása során figyelemmel kell lenni olyan tényekre és körülményekre melyek értékelése esetén olyan megállapításra juthat a revízió, amely az adózó javát fogja szolgálni.
További, adózók szempontjából jelentős szabály, hogy a nem bizonyított tény nem értékelhet az adózó terhére, tehát az adóhatóság feltételezések alapján nem tehet megállapítást. Ezen szabály alól kivétel a becslési eljárás, ahol az adóhatóság csak vélelmezni tudja a valós adóalapot.

- Az adóellenőr az ellenőrzés során
a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,
f) próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
g) próbagyártást rendelhet el,
h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,
i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

A fenti szabályok nem igényelnek bővebb magyarázatot, inkább a pontos betartásuk, betartatásuk fontos.

- Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

Az ingatlan, de különösen a magánszemély lakása különösen fontos jogi tárgyak , melyek adott esetben védelmet élveznek még a hatósággal szemben is. Külön szabályozzák azt az esetet, amikor a revizor a magánszemély lakásban folytathat ellenőrzést.

Dr. M. Tóth Zoltán

Az oldal tartalma ismeretterjesztő célokat szolgál, a felhasználásból eredő károkért felelősséget nem vállalunk!