Publikációk‹ vissza

A büntetőeljárás - ahogy minden más bűncselekmény esetén - feljelentés, illetve bejelentés alapján indul. Költségvetési csalás esetén a feljelentést az ügyek döntő hányadában az adóhatóság, a NAV Adóigazgatósága teszi. Ennek magyarázata az, hogy az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adóhatóság bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, az alábbiak szerint: amennyiben az adóellenőrzés, például áfa kiutalás előtti ellenőrzés, vagy akár jogkövetési vizsgálat során azt tapasztalja a revizor, hogy hiteltelen számlák alapján kíván adólevonási jogot érvényesíteni az adózó, akkor az adóellenőrzési jegyzőkönyvön kívül külön jegyzőkönyvet is készíteni kell, mely a feljelentés alapjául szolgál. A külön jegyzőkönyv alapján készített feljelentés átkerül a NAV Bűnügyi Igazgatóságához, amely a nyomozásra hatáskörrel rendelkezik. Természetesen a NAV Bűnügyi igazgatósága is rendelkezik olyan információkkal, melyekről saját eljárása - akár előkészítő eljárás, akár bűnügyi jelzés - alapján értesül és kerül elrendelésre a nyomozás.  

A nyomozás lefolytatása, bizonyítékok

A költségvetési csalás elkövetésének legjellemzőbb tárgyi bizonyítékai a számlák, szerződések, könyvelési iratok, illetve bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok. Elsődleges célja a nyomozóhatóságnak, hogy költségvetési csalás esetén folytatott nyomozás során ezen iratok eredeti példánya mielőbb lefoglalásra kerüljön. Már az adóhatóság is az adóellenőrzés során eredeti példányt kér a vizsgálat alá vont számlákból szerződésekből, mellyel kapcsolatban árulkodó lehet, ha nem kapjuk vissza. Ellenőrzés hiányában egyértelmű jele a folyamatban lévő büntetőeljárásban az, hogy anélkül, hogy gyanúsított lenne valaki mégis kutatást, motozást foganatosítanak vele szemben, akár lakóhelyén, munkahelyén, de akár a könyvelőirodában is megjelenhetnek nyomozók. Amennyiben felmerül a bűnszervezeti elkövetés, akkor számolni kell azzal is, hogy a feltételezett elkövetőket lehallgatják, illetve mozgásukat megfigyelik. Jellemző nyomozati cselekmény a távközlési szolgáltatók megkeresése, IP címek egyéb a távközlési szolgáltató birtokában lévő információk megszerzése érdekében. Természetesen klasszikus nyomozati cselekmények is zajlanak, mint tanú meghallgatások, gazdasági társaságok adatszolgáltatásra kötelezése, és temészetesen gyanúsítotti kihallgatások.

Házkutatás

Jellemző nyomozati cselekmény a házkutatás, melynek során az előbb felsorolt iratokat, illetve adott esetben a bűncselekmény elkövetéséből származó értékek (készpénz, gépjármű, nagy értékű ingóság) is lefoglalásra kerülnek. A felmerült költségvetési károk megtérülése érdekében, szinte a legelső pillanatában a meghatározott személy ellen folyó nyomozás során későbbi vagyonelkobzás biztosítása érdekében foglalást rendelhetnek el, mely érinthet bankszámlát, ingatlant, vagyoni betétet stb. A foglalást elrendelő határozattal szemben 8 napon belül felülbírálati indítvány terjeszthető elő, melyet a bíróság bírál el.

Gyanúsítás

Elkerülhetetlen, ha valakit bűncselekménnyel elkövetésével gyanúsítanak meg, hogy közöljék vele a gyanúsítást, illetve hogy kihallgassák. A gyanúsítással szemben panasznak van helye, melyet az ügyészség bírál el. Ugyancsak panasz illeti meg az eljárást elszenvedő felet, pl: könyvelőnél végzett házkutatás esetén a könyvelőt, aki nem feltétlenül válik gyanúsítottá az ügyben.

Gyanúsított vallomása

A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, sőt igazmondási kötelezettsége sincs - szemben a tanúval - ugyanakkor a vallomástételének egyetlen korlátja van: mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A költségvetési csalás miatt folyamatban lévő nyomozás során az első, és legnehezebb kérdés, hogy tegyen-e vallomást a gyanúsított. Alapvető igazság, hogy a vallomástétel a védekezés egyik eszköze. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a vallomást az eljárás során bármikor (akár a nyomozás, akár a bírósági eljárás során) felhasználhatják, akár ellenünk is. A gyanúsítottnak lehetőség van arra is, hogy vallomását írásban tegye meg, illetve akár az utolsó pillanatig is kivárhat a vallomása megtételével. Dönthet úgy, hogy saját szavaival mondja el, hogy mi történt, vagy akár úgyis, hogy kérdésekre válaszolva tesz vallomást.

Szakvélemény

Költségvetési csalás miatt folytatott nyomozás során jellemző, hogy a NAV Bűnügyi Igazgatósága igénybe veszi az ugyanezen szervezeti egységhez tartozó Revizori Főosztály segítségét. A Revizori Főosztály számszerűsíti a költségvetést ért kár mértékét, ugyanakkor az általa kiadott vélemény nem tekinthető objektív szakvéleménynek, ugyanis azt csak a szakértői névjegyzékben szereplő szakértő tud adni. A szakvélemény kulcsfontosságú az olyan bűncselekmények esetén, ahol a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékétől függ a büntetési tétel. Mellőzhetetlen tehát a szakértő igénybevétele, melyre akár a gyanúsított akár a védője indítványt tehet.

Vádemelés

Amennyiben a nyomozás során minden szükséges bizonyítási eszköz a nyomozóhatóság kezében van, akkor dönthet abban a kérdésben, hogy az adott ügyben megállapítható-e bűncselekmény elkövetése, ebben az esetben vádemelési javaslattal megküldi az iratokat az ügyészségnek, vagy éppen a nyomozás megszűntetéséről is határozhat. A nyomozás utolsó lépcsője, hogy a nyomozás során keletkezett iratokat a gyanúsított és védője elé tárják (iratismertetés), akiknek lehetőségük van indítványt, észrevételét előterjeszteni. Az iratismertetést követően az iratok felterjesztésre kerülnek az ügyészséghez, mely dönt a vádemelésről, vagy az eljárás megszüntetéséről. Amennyiben vádemelésre kerül sor, akkor az ügyészség a vádiratot megküldi a bíróságnak, mely intézkedik arról, hogy mind a vádlott mind a védője megkapja a vádiratot. A vádirat határozza meg, hogy  milyen tényállás alapján milyen jogi minősítést állapít meg a vádlott cselekvősége vonatkozásban az ügyészség, illetve tartalmazza a tényállást és a vádlott bűnösségét alátámasztó bizonyítékokat (felsorolását). Tartalmazza továbbá az ún. "mértékes indítványt" azaz, hogy amennyiben a vádlott a vádirattal egyezően beismeri a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyalás jogáról, akkor milyen nemű és mértékű bűntetést fogad el az ügyészség. Azaz konkrétan tartalmazza azt, hogy pl.: jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás esetén egy év hat hónap - öt év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés büntetést fogad el, amennyiben az vádlott az előkészítő ülésen beismerő nyilatkozatot tesz és lemond a tárgyalás jogáról. 

Előkészítő ülés és bírósági tárgyalás

Lehetősége van a vádlottnak az előkészítő ülésen a vádiratból megismert mértékes indítvány alapján arról döntenie, hogy lemond a tárgyalás jogáról (nem kívánja bizonyítási eljárás lefolytatását) és beismerő nyilatkozatot tesz. Ebben az esetben az előkészítő ülésen befejezhető a büntetőeljárás, ugyanis a bíróság, amennyiben elfogadja a beismerő nyilatkozatot, akkor nyomban ítéletet hozhat, melynek egyetlen korlátja a "mértékes indítvány", melynél súlyosabb bűntetést nem szabhat ki, enyhébbet azonban igen.  

Amennyiben nem mond le a tárgyalás jogáról, abban az esetben a vádirat ismertetését követően a bíróság, a tényállás megállapítása érdekében bizonyítási eljárást folytat le, melynek során nyomozóhatóság által beszerzett, vádiratban megjelölt bizonyítékok játsszák a főszerepet. A bíróság korábbi nyomozás eredményét tárgyi bizonyítékokat, tanúvallomásokat, gyanúsítotti (vádlotti) vallomásokat a tárgyalás anyagává teszi, illetve szükség szerint megismétel bizonyos nyomozati cselekményeket, meghallgatja a korábban más meghallgatott tanúkat, szakértőt rendelhet ki. A bizonyítási eljárás a vádlott meghallgatásával kezdődik, amennyiben nem tesz vallomást akkor a nyomozás során tett vallomása kerül felolvasásra. A bírósági eljárás során mind a vádlott, mind védője, illetve az ügyész is észrevételt, indítványt tehet, illetve kérdéseket intézhet a tanúhoz, szakértőhöz. A bizonyítási eljárás lezárását követően kerül sor a perbeszédekre, mind az ügyészség, mind a védelem lehetőséget kap arra, hogy összefoglalja a vád tárgyává tett cselekménnyel kapcsolatos álláspontját, majd a vádlott is szót kap, az „utolsó szó jogán". Ezt követően születik meg az ítélet. Az ítélettel szemben nyilatkozni kell arról, hogy élnek-e a jogoultak fellebbezés jogával (a vádlott, a védője, illetve az ügyészég), illetve lehetőség van 3 nap gondolkodási időt kérni.